Az Etikai kódex hatálya kiterjed minden, a Magyar Hangszerész Szövetség Egyesület által nyilvántartásba vett tagra, csakúgy, mint a pártoló és tiszteletbeli tagokra.

Az Etikai Kódex (a továbbiakban EK) területi hatálya a tagok által Magyarország területén illetve területén kívül folytatott tevékenységre is kiterjed.

Megjeleníti azokat az elvárásokat, amelyeket a hangszerkészítő- javító szakmai és az ahhoz kapcsolódó tevékenységgel szemben támaszt az Egyesület Alapszabálya. Az EK meghatározza az alapvető magatartási normákat, amelyek vétkes megszegése etikai eljárást von maga után.

Az Egyesület az EK elfogadása előtt Etikai Bizottságot állít fel.

Az EK-ben lefektetett rendelkezések megsértése esetén lehetséges a panaszoltak elmarasztalása. Ilyen esetben az Etikai Bizottság eseti Fegyelmi Bizottság felállítását kezdeményezheti.

Amennyiben bejelentés érkezik az egyesületi tag(ok) vagy külső érintett személy (nem egyesületi tag) részéről, az Etikai Bizottság javaslatot tesz az Elnöknek Fegyelmi Bizottság létrehozására.

Az eseti (ad hoc) Fegyelmi Bizottság személyi összetétele az eset jelentősége illetve a tagok érintettségére való tekintettel, de az Egyesület Alapszabálya figyelembe vételével határozható meg.

I. Az Etikai Kódex céljai, szabályai

  1. Meghatározni a hangszerész szakma alapvető hivatásrendi szabályait, rögzíteni a mesterség gyakorlásának erkölcsi normáit.

  2. Védelmezni a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító hangszerészeket, és elmarasztalni azokat, akik a szakmai vagy etikai szabályokat megszegik.

  3. Rögzíteni a szakmai tevékenység során a muzsikusokkal, ügyfelekkel, partnerekkel és a munkatársakkal kialakítandó kapcsolatot és az együttműködés alapvető viselkedési és etikai normáit.

  4. Őrködni a szakmai hivatás tisztasága felett, növelni annak szakmai és erkölcsi színvonalát.

  5. Az egyesület és tagjai tevékenységének meghatározó alapelve a szakma iránti bizalom erősítése. Ezzel összefüggésben védi szakember társainak tekintélyét, és mindenkor kiáll az igazságosság értéke mellett. Az Egyesület az ezzel ellentétes magatartást tanúsító tagokkal szemben köteles megóvni az alapértékeket, a tagok illetve a partnerek közötti hangsúlyos vitákban szükség esetén az Etikai Bizottság révén állást foglal, és irányt mutat.

  6. A tagok a szakmai és kereskedelmi tevékenység során nem élhetnek vissza a helyzetükkel (szakmai jártasság), nem birtokolhatnak olyan címeket vagy névhasználatot, amelyre nem jogosultak. A képzettség, az iskolai végzettség, a szakmában történő előremeneteli lehetőségek mindenki számára biztosítottak és elérhetőek. A mester, tanár, oktató névhasználat, a hangszerkészítő, restaurátor, megnevezés vagy a mester cím kizárólag az arra feljogosított, ezáltal bizonyítvánnyal, megfelelő vizsgával rendelkező (vagy azt elnyerő) tagokat illeti meg.

  7. Az Egyesület tagjai soha, semmilyen esetben, senki kárára, anyagi haszonszerzés céljából, vagy bármilyen egyéb okból nem értékesíthetnek, és nem értékesítenek hamis, a hangszerek eredetének nem megfelelő jelzéssel, vagy akár saját névvel ellátott hangszereket, legyenek azok kiváló vagy akár gyenge minőségű munkák.

 

 

II. Alapelvek, rendelkezések

 

A hangszerész szakma magában foglalja a hangszerkészítést, -szervizelést, javítást, -restaurálást, valamint a hangszerkereskedelmet.

  1. Az etikai alapelvek betartása, betartatása kiterjed az azonosításra (úgy, mint az újonnan készülő és régebbi hangszerek származásának megítélésére), a javítások szakszerűségére, az elvárható és körültekintően megválasztandó munkavégzésre, a megrendelő pontos tájékoztatására valamint a vállalható és elvégezhető feladatokra.

  2. Egy szakember részéről elvárható, hogy tudásának és szakmai ismereteinek birtokában tárja fel a feladatokat, és tájékoztassa a mindenkori ügyfelet, megrendelőt a szükséges tudnivalókról, illetve a célszerűen elvégzendő beavatkozások szükségességéről.

III. Hangszerkészítés

A hangszer, mint kézműves termék magában foglalja az adott készítő(k)re jellemző sajátosságokat.

Megkülönböztetünk sorozatmunkákat, kisüzemi munkákat (műhely hangszer) illetve a készítő adottsága, jártassága, rátermettsége tapasztalata alapján elkészülő egyedi hangszereket.

A (vonós) hangszerek sajátossága, hogy a készítők egyedi munkája és az építőanyagok (nyersanyagok) különbözősége miatt, még az adott (pl. Stradivari szerint való) modell egyezősége mellett is eltéréseket mutathatnak. Az un. mesterhangszereket a külső és belső kidolgozottság kifinomultsága különbözteti meg a szériában készült termékektől. Következésképpen ugyanazon készítő munkái között is lehet felfedezni különbséget akár a korábbi és a későbbi munkák összehasonlítása alkalmával, minthogy a stílusbeli fejlődés vagy a látásmód időbeli változása is eredményezhet eltérést.

  1. A hangszerek identitásának megőrzése, az eredeti (valóságos) készítők megbecsülése megkívánja, hogy mindig és minden körülmények között tiszteletben tartsuk egy mester (hangszerkészítő) korábbi vagy kortárs munkáját. Azok identitásának tudatos megváltoztatása, vétkes és elítélendő magatartás.

  2. Etikai szempontból kifogásolni lehet a szakmában előforduló hamisítást vagy mások munkájának tudatos adoptálását, illetve azok sajátként történő bemutatását.

IV. Javítás, restaurálás

A javítások, valamint a nagyobb beavatkozásnak minősülő un. restaurálás során – a hangszer további fennmaradása és értékmegőrzése okán - fontos és lényegi döntéseket kell meghozni, mind a feladatot elvégző szakember, mind a megbízó részéről.

Ismert, hogy a régebben (előző századokban) készült hangszerek, értéküknél és származásuknál fogva az un. műkincs kategóriába is tartozhatnak. A szakmában hivatásszerűen tevékenykedő, végzettségüknél fogva az említett feladatok elvégzésére alkalmas vagy működési engedéllyel bíró szakemberek tényleges felelősséggel bírnak arra nézve, hogy a hangszer fizikai és esztétikai állapotába történő beavatkozás során szakmailag elvárható és megfelelő munkát adjanak ki kezükből. Másrészről, kötelesek tájékoztatni a megbízót a tervezett beavatkozás mibenlétéről, részleteiről.

  1. Olyan megbízást, vagy felkérést, amely szemben áll a szakmai és etikai előírásokkal, a megbízottnak joga és kötelessége visszautasítani.

  2. A hangszerész mindenkori felelőssége, hogy a rábízott értéket a javítás után is megőrizze. Ellenkező esetben az etikai rendelkezések megsértéséért, de a PTK. szerint is, felelősséggel tartozik és számon kérhető, vagy akár kártérítésre kötelezhető.

  3. Az Egyesület tagjai minden esetben felelősséget vállalnak a saját maguk által elvégzett munkákra.

  1. Etikai vétséget követ el az a hangszerkészítő, -javító vagy -kereskedő, aki a megbízót szándékosan megtévesztve vagy a szakmai szabályokat figyelmen kívül hagyva tájékoztat, adott helyzetben a javítandó hangszer vonatkozásában, annak érték- és állapot- besorolását figyelmen kívül hagyva vállal olyan munkát, amely után megállapítható az értékvesztés, illetve más esetben, inadekvát költséget jelent a megbízó számára.

V. Hangszerek értékelése, azonosítás

Az ügyfelek, vásárlók, érdeklődők részéről gyakran merül fel kérdés a hangszerek eredetiségével, származásával és minőségével kapcsolatban. A hangszerkészítők, mint szakemberek véleményezhetnek régebbi hangszereket. Minden esetben tartózkodniuk kell, saját munkáik öncélú felértékelése mellett, mások (kortárs) munkáinak leértékelésétől, becsmérlésétől. Az üzleti tevékenység mások kárára történő gyakorlása, az öncélú haszonszerzés ellentétes az EK alapelveivel.

A hangszerek beazonosítása, az eredetiség megállapítása céljából a szóbeli vagy írásbeli véleményadás (szakvéleményezés) lehetősége fennáll, azonban az eredet- és értékmeghatározás mindig a valós és megalapozott tájékoztatás szándékával történhet. A félretájékoztatások elkerülése miatt javasolt a szakemberek közötti kapcsolattartás, egymás véleményének figyelembe vétele és tiszteletben tartása. Vitatott esetekben, valamint az ellentmondások feloldása céljából, ajánlott az Egyesület e kérdésben szakmailag felkészült munkacsoportjához fordulni.

 

Budapest, 2013. március 20.

 

 

Magyar Hangszerész Szövetség Egyesület