Beszámoló a 2015. június 8-10-ig Milánóban rendezett olasz-magyar hegedű kiállításról

 

Az olasz-magyar hegedű kiállítás az EXPO 2015 magyar részvételéhez kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Minisztériuma felhívására valósult meg.

Az egész ötlet még tavaly kezdődött, Szőcs Géza, az EXPO miniszteri biztosa megkereste Stefano Conia mestert egy közös kiállítás megrendezésére, de a minisztérium részéről elmaradtak a további konkrét lépések. A minisztériumi projektmenedzser, Gyenge Enikő zongoraművész, zenetörténész januárban újra felvetette ezt a lehetőséget először a Hegedűkészítők Társaságának, majd ők továbbították felénk március végén a szervezés bonyolítását, és Enikő instrukciói, ötletei, programtervei alapján, április elején nagy lelkesedéssel kezdtük el a kiállítás előkészítő munkáit, bevonva a Hegedűkészítők társasága tagjait is az együttes bemutatkozáshoz.  

                                                 

                       

A szinte lehetetlennek tűnő két hónapos előkészületi idő ellenére a magunk részéről minden erőnkkel azon tevékenykedtünk, hogy a kiállítást európai mércével is a legnívósabb szinten rendezzük meg. A helyszín kiválasztása, a programok rendezése, a hegedűművészek felkérése és a látogatók szervezése, beleértve a szakmai közönség szervezését is a minisztérium feladata volt, a hangszerek kiválasztása, az olasz hangszerek részvétele, a hangszerek kiszállítása és a kiállítás megrendezése, a szükséges nyomtatványok, katalógusok elkészítése pedig a miénk.

Az előkészítő munka jól haladt, a résztvevő kiállítók teljes együttműködéssel álltak a projekthez, a minisztérium részéről azonban a kezdeti rendszeres, konkrét egyeztetések ritkultak, csökkent a konkrét válasz, majd két héttel a kiállítás előtt új cég, a Budapest Music Center vette át a szervezést, a közbeszerzési pályázaton nyertes Bo Event Rendezvényszervező Kft alvállalkozójaként. Az új szervezőnk így Hrotkó Eszter lett.

A programokat, a feltételeket újratárgyaltuk, mivel az eredeti tervekben szereplő programokat már nem vállalták fel, mondván két hét alatt nem lehet megfelelő látogatottságot biztosítani. A fellépő művészek programjának változtatása miatt a szórólapok nyomtatását a nyomdai vállalás utolsó percéig halasztgattuk, az olasz nyelvű plakátot –ami nem került kinyomtatásra, csak a média részére, - a már Milánóban tartózkodó szervező, Eszter két nappal az indulásunk előtt hagyta jóvá.   Az angol nyelvű plakátot másfél héttel előtte átadtuk, június 2-án már 20db plakát Milánóban volt, mégis a kiállító helység kapujára mi tetettük fel a kiállítás rendezését megelőzően hétfőn reggel…..   A szállásunkat indulás előtt két nappal tudtuk meg, de semmi kifogásunk nem lehetett, 4 csillagos szállodában, a Hotel Barone Di Sassj-ban volt, bár a külvárosban, de metróval és villamossal egyszerűen elérhető volt a kiállítás helyszíne.

 

       

 

Ilyen előzmények után, milyen volt a kiállítás???? Milyen eredményeket mondhatunk a magunkénak???? És hogyan éreztük magunkat????

 

A kiállítás az M.A.C-ben, a Musica Arte Cultura Házban,  a La Verdi Zenei Központ május elején újonnan megnyitott kamaratermében volt. A La Verdi zenei alapítvány, önálló zenekarral és kórussal működik, Milánóban 12 helyen szervez koncerteket, így az M.A.C.-ben is, - vasárnap, a kiállításunkat megelőzően is volt itt komolyzenei hangverseny, a plakátunk mégsem volt kint…- vagy éppen a Dóm szomszédságában lévő Chiesa di San Gottardo templomban.  A Dóm tértől a 3-as villamossal 10-12 megállót utaztunk a M.A.C.-hez, ami Piazza Tito Lucrezio Caro 1. szám alatt található. A kamaraterem megfelel kiállítások, koncertek rendezésére.

 

           

 

 

     

 

A kiállításunkat sikerült jól megrendezni, nívós, szép és tartalmas volt. Mondhatjuk ezt a kevés látogató, az olasz és magyar szervezők, a szakmai vezetők és meghívott vendégek véleménye alapján. A megnyitót a Milánói Főkonzulátus vezetője Timaffy Judit tartotta olaszul, majd Gyenge Enikő angolul valamint a részünkről Délczeg Zoltán és ifj.Stefano Conia magyarul és olaszul mondott néhány gondolatot és bevezetőt, reprezentálva az olasz-magyar együttműködést ezzel is.

 

                        

 

      

 

A megnyitón az olaszok részéről csak az ifj.Stefano Conia vett részt, Gio Batta Morassi ezen a napon kapott doktori címet a Bolonyai Egyetemen, ahol

a többiek is ott voltak. A megnyitón Ruben Jais, az Auditorium La Verdi művészeti igazgatója, valamint a Radio Novelle újságírója Francesca Parvizyar is részt vett, aki a kiállítás kapcsán interjút készített Stefano Conia Il Giovanni-val,  valamint Vincenzo Di Bono a M.A.C.szevezője. Átadtuk ajándékainkat a meghívott vendégeknek, a hölgyeknek desszertet, az uraknak pannonhalmi borokat és mindenkinek 1-1 példányt a hegedűkatalógusból.

A konzulátusról részt vett a megnyitón dr.Rónaszéki Áron konzul és Stefano Marigliani profi fotós, aki elküldte fotóit és már feltettük a honlapunkra. A főkonzulasszonnyal kellemes, baráti beszélgetést folytattunk, a későbbiekre nézve a segítségét ajánlotta a további munkánkhoz, olaszországi látogatásokhoz, tanulmányutakhoz, kiállításokhoz kapcsolódóan. Meghívtuk a szeptemberi rendezvényünkre, reméljük, sikerül hazajönnie abban az időben.

A fogadást Eszter olasz hegedűművész ismerőse hegedűszólója zárta.

Kedden délben nyitottunk… Előtte Enikő előkészítése alapján kis küldöttséggel felkerestük a Milánói Conservatorium igazgatóját, hogy tisztázzuk az elmaradt hétfő délelőtti bemutatkozó, invitáló találkozót, az eredetileg tervezett szakmai előadást, bemutatkozást, remmélve, hogy talán küld látogatót még a pár napban… Sértődött hangnemét a beszélgetés végére megváltoztatta, érdekes válaszokat adott arra nézve, miért nem jött létre a tervezett projekt. Átadtunk neki egy hedűkatalógust, valamint Kónya Család könyvét egy kis pálinkával fűszerezve…. A későbbi szakmai kapcsolatokat talán sikerült ezzel megalapozni…

 

                                         

 

Délelőtt megérkezett Major Katalin művésztanár hugom, aki a Lugánói Konzervatórium hegedűtanára. Rövid városnézés után a kiállításra mentünk, hogy kipróbálja a hegedűket, aminek nagy örömmel tett eleget. Kokas Katalin hegedűművészt hiába vártuk, betegségre hivatkozva lemondta a látogatást.

 

       

 

Később megérkezett Banda Ádám hegedűművész, aki nagy elánnal, művészi virtuozitással játszott a hegedűkön. Este eljött velünk az EXPO-ra is, ahol különleges élményt adott a jelenléte. A legjobb story vele történt a három nap alatt, míg az EXPO-n jártunk 2 rendőr felváltva őrizte a bokorban az ajándékba tőlünk kapott apátsági borát… Olyan ellenőrzés volt, mint a repülőtéren.

Szerdán ismét délben nyitottunk, Ádám ígéretéhez híven ismét eljött, és nagy örömünkre a különböző hangszereken ugyanazon zeneművekből játszott, bemutatva a különbségeket az egyes hegedűkön és a hozzájuk választott húrokon. Jó kis szakmázás volt, sok hasznos tapasztalatot szerezhettünk ezzel a bemutatóval.

Délután megérkezett Zalai Antal hegedűművész, aki azonnal nekilátott a hangszerek megismerésének, kiválasztásának, készült a rövid záró koncertre. Majd megjöttek olasz barátaink, Stefano és ifj.Stefano Conia, Simeone Morassi és fia, akikkel örömködtünk egy kicsit, majd elindult a szakmázás. A hegedűkatalógussal nagyon elégedettek voltak, szerintük az olasz fordításon azonban még lehetne javítani….

 

    

 

A záró eseményre ismét megjelentek a hivatalos meghívottak, valamint a konzulátus fotósa is eljött fotózni. A záró beszédet én tartottam, amelyben kitértem arra, hogy megköszönjem jelenlévőknek, különösen az olasz mestereknek, hogy segítségükkel létrejöhetett ez a kiállítás és meghívtam mindenkit a szeptemberi budapesti rendezvényünkre. Átadtuk ajándékainkat és a katalógusokat, valamint átvettük az ő ajándékukat, az Olasz Hegedűkészítők Szövetsége, az ALI kiadványát „Gruppo Liutai e Achettai Professionisti” című 2006.Cremonában kiadott könyvét.

 

       

 

A záró rendezvényt Zalai Antal hegedűjátéka tette ünnepélyessé, meghitté és egyben izgalmassá, mivel egy olasz és egy magyar készítő hegedűjét választotta a koncertjéhez. Stefano Il Giovanni hegedűjén Bach G-moll Adagiot játszotta, Tassy András hegedűjén Paganini 14 és 20 Capricet. A rendezvényt fogadás követte, melyet olasz barátainkkal jó hangulatban töltöttünk, koccintva a magyar borokkal mindenki egészségére és az olasz-magyar barátságra. A rendezvényt Zalai Antal hegedűjátéka zárta.

 

Az eredmények, amit magunkénak mondhatunk rövidtávra és hosszútávra is szólnak.

Rövid távra az a tapasztalatszerzés, hogy hogyan kell kiállítást szervezni külföldön, hogyan kell előkészíteni, hogyan kell kiadványokat, plakátot, szórólapok készíteni, és mennyire fontos a jó programszervezés és a látogatók szervezése. Hogyan ne és hogyan igen!!! És az sem mindegy, hogy jobban megismertük egymást a kellemes és a nehéz helyzetekben is.

Hosszútávra pedig, olyan kapcsolatokat alakítottunk ki a Minisztériummal, a Milánói Konzulátussal, a magyar és olasz szervezőkkel, és nem utolsó sorban az Olasz Hegedűkészítők Szövetségének vezetőivel és egyben az olasz mesterekkel, aminek később jöhet meg az eredménye. A háromnyelvű katalógusokat a jövőre nézve is felhasználhatjuk bemutatkozás és reklám céljából belföldön és külföldön egyaránt, és a szeptemberi budapesti rendezvényen is. És néhány hónap múlva nem fogja senki megkérdezni, hány látogató volt a kiállításon…., de elmondhatjuk, hogy a Milánói EXPO 2015 idején olasz-magyar hegedűkiállítás résztvevői voltunk.

 

       

 

       

 

        

 

És látogatást tettünk az EXPO-n a magyar pavilonban, és sétáltunk a Dóm téren éjszaka és nappal, és olasz fagyit ettünk, meg polipot és rákot, és finom olasz kávét ittunk…Jó volt!!!

 

Tassy Andrásné

MHSZE titkár